veszélyes mama

Néhány hete történt. Két 80 év körüli öregasszony fejött kávézni a várba. Az autót a parkolóban hagyták és haza is azzal kívántak menni a kávézás után. A koffein azonban valószínűleg gyorsan hatott, mert olyan fürgének érezték magukat a nénik, hogy mindenképpen rekordot akartak dönteni lefelé... még az úton is rövidíteni akartak.
A képen az látszik, hogy a parkolóból való elindulás helytelen irányba történt. Ahelyett, hogy kitolattak volna, egyenesen lementek a hegyoldalba.

80 év felett ugye fontos a jogsi. Máskülönben hogy jön fel a néni kávézni; mert gyalog már biztos nem bír. Az semmiség, hogy az autómataváltós kocsiban nem találja meg a hátramenetet a parkolóból való induláskor... szerintem mégis legyen korhatáros a jogosítvány.
De a legjobb ahogyan a mama kommentálta a történteket:
"Csak beültünk a kocsiba a barátnőmmel és élveztük a kilátást, aztán lassan elindult előre és elkezdett lecsúszni a lejőn, szóval gyorsan kiszálltunk." - a kocsi pedig szépen legurult a domboldalba, ahol annyira sűrű a növényzet, hogy végül is nem tudott továbbmenni. Összesen talán 6 m-t ment lejjebb, de elvitt egy kis fát, amit pár héttel korábban gallyaltam meg. Kösz!
A mama csak sopánkodott: "Azért remélem nem tört össze nagyon, mert a lányom nem fogja ideadni többet, ha kiderül a dolog." :) Szerencsére jól összetört az eleje, amikor kiütötte a fát - a hűtőt biztos cserélni kell - így remélhetőleg a lánya soha többé nem fogja autó közelébe engedni a mamát, meg a barátnőjét.
...akiknek egyébként csak a büszkesége sérült. Amikor a vontatókocsi kiemelte a golfot a mélyből szóltak a néniknek, hogy üljenek be a vontatóba, hogy levigye őket kocsistul, mire a mama: "Még csak az kéne, hogy ezzel menjek, inkább legyalogolok! Az hiányzik, hogy meglássanak, aztán szájára vegyen a falu."
Veszélyes. :)

... képei

Megint rég nem írtam semmit. Igazából azt tapasztalom, hogy az idő előrehaladtával ez egyre nehezebb. Történnek a dolgok sorra, de már megszoktam itt és ezért kevesebb hat rám az újdonság erejével, ami inspirálna. Van úgy is, hogy éppen szívesen megírnék valamit, de túl sok unalmas, vagy inkább mélyebb előtörténet tartozna hozzá; eléggé összenőttünk itt a többiekkel, már egy arckifejezésnek személyes jelentése tud lenni a másik számára... egyre nehezebb úgy írni, hogy bárki megértse.
... és köszi, hogy elolvastátok ezt a mentegetőzést, összefoglalva úgy is megfogalmazhatnám, hogy egyszerűen lusta vagyok.

... na és a téma ugye: Még mindig a budapesti élményekről. (Nem mintha azóta nem hevertük volna ki az utazást, de a földtúráson kívül nem sok érdekeset csinálunk most. A változatosság kedvéért most vendégek is vannak, ezért nagyobb tempóban haladnak a földmunkák. Mivel eső 2 hónapja nem volt, egészen eddig a hétig - végre rossz idő volt  két napig :) -  ezért sokat kellett locsolni is.)
Ezúttal egy képesebb beszámolót osztok meg a fővárosban történtekről. Nagynehezen sikerült egy pár képet elkérni a többiektől és kiválogatni egy párat. Íme:

Wanja egyik végpontja

...és a másik.

Ez egy szép fotó lett.

Lenyűgözték őket a régi épületek... Budapest nincs annyira szétbombázva, mint Németország nagyvárosai... és a templomokat is érdekesnek találták. Azt mondták, hogy szerintük már-már elviselhetetlenül túl vannak díszítve belülről... Magyarországon több régi katolikus templom megmaradt, mint a többségében protestáns Németországban.

Duna - Margit híd - stég - kacsa - Tobi - Margit sziget

Na, hogy ez miért tetszett nekik annyira? Fel nem fogom.

Ezt már azért értem: a trabi a németeknek valami egészen különleges, érzelmi dolog.

Mindenképp át kell jutni a hatósági ellenőrzéseken. Fontos a megnyerő fellépés, a mosoly is, hogy ne tűnjön fel senkinek, hogy még érvényes bérlettel is félünk az ellenőrtől.

A kisföldalatti hangeffektjei elkápráztatták a vendégeimet.

Soha nem utaztak még hosszabb mozgólépcsőkön. (De hogy a napszemüveg minek kell a metróba?)

nagyon szerették a mozgólépcsőt.

Felfelé is szerettek menni. Ez pl. az egyik kedvenc, az Erzsébet kilátó. (előtte Wanja)

Az "Elizabeta turm"-ból (ők így hívták a kilátót) Buda látszik először, így az egész főváros nagyon zöldnek, fásnak tűnik. Azt mondták, hogy ez igazából elég becsapós, így kitakarták.

a libegőn

Más, kevésbé legális kilátóhelyeket is felkerestünk. Ez pl. Vácott van.

Flo szemüvegében tükröződik a váci Duna, meg a nem éppen olcsó telefonja, amivel a kép készült.

Vácott virágeső fogadott minket

sokat kávéztunk, mert elég fárasztóak voltak a napjaink

de persze ügyeltünk az egészséges táplálkozásra.

Ez a kép közvetlenül az "egészséges táplálkozás" után készült... vidámak.

A Lánchidat külön Wanja kedvéért néztük meg, mert az egyik kedvenc filmjében (Im Juli c. német film 2000-ből - szerintem is szép film) szerepel és mindenképp át akart menni rajta.

no comment

A turistáknak nyilván ilyen is kell.

A Halászbástyába nem...

... de egy ilyen körfolyosós, pesti házba szívesen beköltöznének.

Ez a kép a fodrászat után készült. A helyszínen ugye nem lehet sokáig gyönyörködni az új frizurában - "Tessék fizetni, aztán jön a következő!" - az utcán pedig kevés a tükör, így marad a fénykép... ez itt egy a 32 közül, amik a hajnyírás után készültek.

Esténként nem nagyon volt nálunk fényképezőgép, mert feleslegesnek bizonyult.

Magyaráztam nekik egész héten.