először nehezebb, utána könnyebb

Van egy német mondás, miszerint "minden először egy kicsit nehezebb lesz, mielőtt könnyű lenne". Nem nagyon értettem, hogy pontosan mit jelent ez, de a múlt hét mindent megváltoztatott. Egy példaértékű esemény megvilágosította a mondás értelmét.

Az asztalos főnökömmel a közösség egyik házánál leszedtük a fából készült erkélykorlátokat, mert már rossz állapotban voltak. Néhány napba telt, mire lecsiszolgattam őket és ezalatt a főnök újragyártotta azokat a részeket, amik már teljesen tönkrementek. Ezután elkezdtük a lécek újrafestését és ekkor jött közbe egy kisebb munka, ami elég sürgős volt: az egyik családnál a fürdőszobában elkezdett vizesedni a padló a zuhanytálca körül, így gyorsan fel kellett újítani a szilikon fugázást. A főnököm jól ért a szilikonfugázáshoz is, de nem nagyon szeret vele bíbelődni, úgy állt hozzá, hogy egy napra felfüggesztjük a famunkát és gyorsan letudjuk a kellemetlen fürdőszobázást.

Kivonultunk a helyszínre és a régi szilikonfugák eltávolításakor jött aminek nem kellett volna: a fugával együtt jöttek fel a csempék a zuhanyzótálca körül. A csemperagasztó egy szétrohadt gipszkartonfalhoz rögzítette a kerámialapokat. Jött a fal is a csempékkel együtt.

Ekkor hangzott el a mondás a főnököm szájából és passzolt, mert először egy "kicsit" tényleg nehezebb lett. Most az eredetileg tervezett 1 nap helyett már egy hete dolgozunk a fürdőszobában és még nincs kész. A falat megbontva kiderült, hogy az egész gipszkarton szerelvény rosszul volt szigetelve, vagy talán nem is volt, így az egész tönkrement. A faoszlop, ami a fal egyik sarkát adta, szétmállott a kezemben, amikor megfogtam. Kinyitottuk az egész sarkot a zuhanyzó körül, majd, hogy a mondás még igazabb legyen a család szólt, hogy ha már úgyis szétszedtünk mindent, akkor ők inkább egy kádat kérnének a zuhanyzó helyére. Rendben. Kidobtuk a régi zuhanyzót, szétbontottuk az egész sarkot a fürdőszobában, újragipszkartonoztunk mindent, szanaszét szigeteltük az új részeket, majd a megrendelt kádat is beépítettük, mert a közösség másik mesterembere, aki a kád beépítését vállalta aznap pont beteg lett, mikor megjött a kád. Most, a hétvége előtt egy kőműves felfalazta a kádat, meg csempézett is, szóval jövő héten kezdődhet a fugázás, amit eredetileg terveztünk.
Egyébként én nagyon élvezem a helyzetet. Örülök a változatos melónak, egyszer erkélyen vagyunk, utána meg fürdőszobában, sok mindent láthatok. Egyedül szegény főnökömet sajnálom, mert ő nem nagyon örül ennek a váratlan építkezésnek. Ettől függetlenül a mondása igaz, mert ezek után igazából tényleg könnyebb lesz, hisz a jó időnek ezzel a héttel úgy tűnik vége van, lassan átveszi az uralmat a tél, így nem fogjuk tudni tavasz előtt felszerelni az erkélykorlátokat, nem kell velük sietni. :D

Erre a helyzetre nagyon bejött a mondás sőt, vannak arra utaló jelek is, hogy nem csak a fizikai, de a lelki dolgokra is igaz. Valahol láttam egy plakátot, ami valamilyen keresztény rendezvényen való részvételre buzdított. Már azt se tudom, hogy koncert, vagy beszélgetés volt az esemény, de a szlogen valahogy megragadt a fejemben: "A bátorság olyan félelem, ami megtanult imádkozni." - itt is megvan a sorrend, először nehezebb, aztán könnyebb.