Hol a hal?

3 nyelvet tanultam meg úgy, hogy összefüggő mondatokat tudok velük alkotni. A magyart, a németet, meg az angolt. Különböző szinteken. Az az elképesztő lehetőségem adódott, hogy egyszerre mindhármat tudom gyakorolni... de ezt sokszor inkább fogyatékosságként élem meg, mert...

Ugye?

Már bizonyára írtam, hogy 3 lakótársam van az új lakásunkban és az egyikük orosz. Nos Szása nem tud még olyan jól németül, angolul viszont elég folyékonyan beszél. (Nyilván oroszul is :) de a mi sulinkban, mikor még általános iskolás voltam, pont abba az évfolyamba tartoztam, akik már éppen nem voltak kisdobosok, az úttörőségről is éppen lecsúsztunk /de sajnáltam pedig, ezt az alumíniumcsatos övet/ és nekünk adatott meg elsőként a lehetőség, hogy idegen nyelvet választhassunk. Orosz és német közül kellett... így én egy kukkot se tudok Szása anyanyelvén.) Öhm, szóval... Szásával gyakran angolul kell beszélni, mert még nem biztos, hogy a németet jól értette. Így előfordul néha, hogy németről angolra fordítok neki és ilyenkor jön a képbe a magyar. Megfigyeltem, hogy ha éppen angolul beszélek vele és közben valaki németül kérdez valamit, akkor elkezdek magyarul beszélni nekik. Az agyam kifolyik ettől.

De a magyar gyönyörű nyelv. Mikor néha a németek rákérdeznek, hogy meséljek már valamit a magyar nyelvről és elmagyarázom nekik, hogy nálunk nem kell minden mondatot telerakni személyes névmással, meg létigével, meg hogy nálunk ragok vannak a szavak végére ragasztva a különálló prepozíciók helyett, akkor csak néznek. Elcsodálkoznak, mikor elmagyarázom nekik, hogy ez azért jó, mert amihez náluk egy teljes mondat kell, azt mi egy szóval is el tudjuk intézni anélkül, hogy kevesebbet jelentene. Azt is érdekesnek találják, hogy nálunk nincs külön számnév a 11-re, meg a 12-őre, csak tízig vannak speciális szavak (jó persze húsz, harminc, száz...ne kötekedjen senki, ;) ) és amikor mondom, hogy az embernek 10 ujja van... és az a meglepetés az arcokon: "jé tényleg!" :)

A szobatársam, Dárió is nagyon érdeklődő. Néha a kezébe adom a szótárat, hogy keressen benne szavakat, amik tetszenek neki. Amiket eddig összeválogatott: kerti törpe, boszorkány üldözés, erkölcsi prédikáció. Látni, hogy a szóösszetételekre specializálódott. :) De amúgy szereti a közmondásokat is... valahogy kiderült, hogy vannak majmos közmondásaink és akkor megtanulta, hogy "örül, mint majom a farkának.", meg hogy "most ugrik a majom a vízbe."... egzotikus így kezdeni egy nyelvet.

És igen, a legenda igaz: a németek nem tudják elismételni a következő magyar mondatot: Hol a hal? Tényleg nem, vagy csak nehezen, sokszori próbálkozásra... ritka, akinek elsőre sikerül. Náluk csak "Á" van, a mi "a" hangunkat nem ismerik és vannak olyan német szavaik, ahol az "o"-t hasonlóan ejtik ki a mi "a" hangunkhoz, így nem nagyon tudják a magyar beszédben megkülönböztetni a két hangot. A "hol a hal?" egy nagyszerű példa erre. Amikor arra kérem őket, hogy mondják utánam, akkor vagy "Hal a hol", vagy "Hol a hol" lesz belőle, aztán lassan megismétlem, akkor elmondják kétszer jól, de harmadjára már megint "Hol o hol" lesz. Szóval nehéz. :) (Annyira vicces ahogy erőlködnek rajta!)