Wanja

Ő Wanja. A szobatársam. Az első képen munka közben látható... éppen dohányzik. A második kép tegnap este készült a szobánkban, amikor egy horrorfilmet nézett a laptopján és közben passziánszozott is.
Északnémet. Kielből származik. Élsportoló, a német floorball (ez olyan mint a jéghoki, csak szárazföldön) ifi válogatottban, vagy hol játszott, de már nem álmodik karrierről... abbahagyta.
Elég nagy tempóban éli az életét, aztán meg csodálkozik, hogy fáradt, meg nincs kedve dolgozni. Jókat szoktam röhögni ezeken magamban... majd megszokja az itteni napirendet. Olyan életművész fajta.
Rendes srác, jól elvagyunk, ő kicsit rumlis, én meg fázós, szóval nem nyitunk éjszakára ablakot, de ezeken kívül nagyon nem idegesítjük egymást. Munka közben is sokszor egymás mellé vagyunk beosztva. Olyankor jól el lehet vele beszélgetni, ha épp nem énekel.
Érdekes még vele kapcsolatban, hogy a családjával egy olyan életközösségben élnek, ahol valami 60-an laknak együtt 5 nagy házban, több család meg egyedülálló... és teljes vagyonközösségben élnek. Mindenüket beadják a közösbe. Magyarázta, hogy hogy megy ez. Közösbe vásárolnak be, meg igazából nincs saját pénze vagy kocsija senkinek. Pl. a laptopjára a közös kasszából kért pénz és majd ha már nem lesz rá szüksége, akkor odaadja valaki másnak az otthoni közösségben, vagy eladja és az árát visszaadja a kasszába, vagy beleforgatja valami másba, amire szüksége van. Mivel már ebbe a közösségbe született, tehát a szülei döntöttek, nem ő, ezért megkéredeztem, hogy ha majd ő is családot alapít, akkor élne-e ilyen közösségben, és azt mondta, hogy nem is képzelte még el máshogy.