Julian

Ő Julian. Közülünk a legfiatalabb, még csak 18, de kinéz kb. 14-nek. Ő az, aki Afrikában nőtt fel. Nevezetesen Maliban, annak is a fővárosában Bamakóban. 4 éves volt, amikor a szülei, mint misszionáriusok kiköltöztek Afrikába. Angolul, franciául, németül, meg az egyik ottani nyelven beszél folyékonyan.
Most költözik haza Afrikából. A családja még marad, de ő már Németorsztágban szeretne továbbtanulni, meg a hátralévő életét is itt képzeli el.
Már nagyon várja a telet. Látott már havat, mert azért haza-haza jöttek Németországba, de saját bevallása szerint még nem hógolyózott eleget.
Egy sztori Afrikából: Egyszer elmentek az apjával, meg a hugával kirándulni a szavannára... persze kocsival. :( Az apja nekiállt elefántot fényképezni, de csak későn vette észre, hogy a nőstény, akit fotóz egy kiselefántot őrizget és ideges. Az anyaelefánt nekik rontott és üldözőbe vette a kocsit. Julian és a huga a kocsi paltóján (ilyen pickup kialakítású volt) ültek és nézték ahogy a dühös elefánttehén egyre közeledik. Az út, amin a kocsi ment kanyargós volt, az elefánt azonban futott árkon bokron keresztül utánuk, lazán levágta a kanyarokat, így lépést tudott velük tartani. Az ormányával erőteljesen hadonászott, néha be is ért a paltóra, de aztán elfáradt, az út meg kiegyenesedett, szóval végül olcsón megúszták a kalandolt. Julian pedig röhögve meséli mindezt, meg magyarázza, hogy milyen vicces, amikor az elefánt lengeti az egyenesre kinyújtott otrmányát. :) Kész.
Egyébként evett már saját maga által fogott, tűzön sütött denevért, meg ilyen fakéreg alatti hernyókat, amiket utána a forró homokban sütött meg... szóval neki nem nagy kunszt az itteni kaja.
Afrikában egyébként megközelítőleg az itteni életszínvonalon él a családja