liturgia

Ma volt szó az Offensive Junger Christen (OJC) közösség hétköznapjainak imaalkalmairól. Eddig még nem mondtam, hogy így hívják ezt a közösséget, ahová jöttem. (Németek, alapvetően evangélikusak, de ökumenikus beállítottságúak.)
Tulajdonképpen már javában mennek ezek az imaalkalmak nap mint nap, de még csak most volt szó róluk igazán. Klaus, a helyi tiszteletes azt mondta, hogy a liturgiát nem lehet kívülről megérteni, bele kell helyezkedni, csinálni kell és akkor érti meg az ember. Asszem egyetértünk.
Durva. Egy hete nem tudtam elmenni misére itt a faluban, olyan sűrű a program, de sabbat-ünnepen, meg istentiszteleten már voltam, vagy inkább lennem kellett. Nem mondhatnám, hogy pont ez a két dolog hiányzott az életemből, és abszolut nem tudják betölteni a szentmisék hiányából adódó űrt, de ettől függetlenül örömmel veszek részt rajtuk majd ezek után is, mert egyszerűen szép, ahogy csinálják, meg megélik ezeket az alkalmakat. Kevés, de őszinte. - Misére meg majdcsak eljutok már valamelyik nap... jaaaj. :)
Szóval ilyen lesz itt ez az évem: kevés katolikus, sok protestáns.
Egy már biztos: amikor a zsolozsmát mondom, akkor tényleg otthon vagyok.